udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 12 találat lapozás: 1-12

Névmutató: Székely Endre

2004. február 10.

Nagyernye a két iskolája közül az egyik több mint száz éves, óvodának és elemi iskolának ad otthont, s évente javítgatják. Szomszédságában épült az 1970-es években az L alakú iskola, ám csak az egyik szárnya készült el. Idén felépítik az elmaradt szárnyat. Jánosi Ferenc polgármester elmondta, a tízosztályos oktatás kötelezővé tételével vált szükségessé a bővítés. Nagyernyén négy évig zárva volt a községi könyvtár. Közel tíz hónapja újra megnyílt, Válé Zoltán várja a szép- és szakirodalom iránt érdeklődőket. A 7500 kötetes könyvtárból közel 6500 példány magyar nyelvű, száz nyilvántartott olvasójuk van. – 196 gyermek jár Sáromberke általános iskolájába, közülük negyvenen a román tagozaton tanulnak. Az idei tanév 29 első osztályossal indult, s az óvoda magyar nyelvű csoportjába jelenleg 50-en járnak, újságolta Székely Endre iskolaigazgató. Az általános iskolát elvégzők többsége a helybeli mezőgazdasági szakiskolába iratkozik, azzal a meggondolással, hogy ne ingázzanak a közeli városokba. Az sem mellékes, hogy Sáromberkéről jelenleg többen járnak egyetemre. /Ötmilliárd lej új iskolára. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2005. november 26.

A vidéki oktatás fejlesztésére hirdetett pályázatot a Közoktatásügyi és Kutatási Minisztérium és a Világbank. A Sáromberki Általános Iskola által benyújtott projektet kedvezően bírálták el. Székely Endre iskolaigazgató elmondta, az elnyert alapokkal multikulturális központot hoznak létre az iskolában a hagyományok és értékek megőrzésére. Lesz múzeumlátogatás Marosvásárhelyen, Hodákon a sípok, furulyák készítését sajátíthatják el, megtartják a téli ünnepeket, farsangi bált szerveznek, kézművesműhelyt létesítenek, ahol az üvegfestés készítését oktatják; a húsvéti ünnepek alkalmával tojásfestő- és locsolóversmondó versenyt szerveznek; a programban kétnapos moldvai kirándulás is szerepel. /(nagy a.): Pályázat a hagyományok ápolására. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./

2006. február 20.

Február 19-én Bocskai István erdélyi fejedelem Nyárádszereda központjában levő mellszobra megkoszorúzásával kezdődtek az egy hétig tartó Bocskai Napok, amelynek keretében koncert, történelmi vetélkedő, lakossági fórum, farsang, mesemondóverseny és labdarúgó-bajnokság lesz, továbbá Kertészet határok nélkül címmel mezőgazdasági kiállítás. Bocskai Istvánt 1605. február 21-én Nyárádszeredában választották Erdély fejedelmévé a székely-magyar rendek. Ennek tiszteletére tartják hagyományosan a Bocskai Napokat. Kádár Gyöngyi, a nyárádszeredai művelődési otthon igazgatója beszédében emlékezett Bocskaira. A szobor 1997-ben került vissza, jelképeként a szabadság szeretetének, a függetlenségvágynak, vallási toleranciának, ami ma is minden magyar számára követendő példa. Az istentiszteleten Székely Endre helybéli református lelkipásztor Bocskai „történelmi” végrendeletéről szólt, amiben nemzetét egységre, egymás terhének viselésére, a keresztény értékek megőrzésére szólította fel. A hajdúdorogiak és a szerencsiek az összetartozás jeleként 2,2 millió forinttal ajándékozták meg a nyárádszeredaiakat: Dászkel László polgármester és Bíró István önkormányzati képviselő lelepleztek egy táblát, amelyet a színpad mellett állítottak fel, s amely tanúsítja, hogy a magyarországiak hozzájárulásával sikerült felújítani a művelődési otthont. Bemutatták Pozsgai Zsolt Zergetánc című történelmi drámáját, ez volt az ősbemutató, a helybéli Bocskai István Középiskola diákjai előadásában. /(vajda): Bocskai Napok 2006. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

2008. február 25.

Változatos eseményekkel zárult február 24-én Nyárádszeredában a város hagyományos téli rendezvénye, a Bocskai-napok. Február 21-én kezdődött az ünnepségsorozat, amelyen jelen voltak a magyarországi testvérvárosok – Szerencs, Simontornya és Hajdúdorog – küldöttségei is. A Bocskai István 1605. február 21-i fejedelemmé választása előtt tisztelgő eseményeken minden korosztály talált magának valót. Történelmi vetélkedő zajlott középiskolások számára, volt kézműves-foglalkozás, rovásírás-oktatás, a simontornyai Vándorok Táncegyüttes lépett színpadra, tanácskozott az Erdélyi Nagycsaládosok Szervezete is. Február 24-én, vasárnap istentisztelettel és szentmisével kezdték a nyárádszeredaiak, majd a fejedelem főtéri mellszobránál folytatódott a Kádár Gyöngyi kultúrigazgató vezette ünnepség. Oltyán Csaba történelemtanár Bocskai és Nyárádszereda kapcsolatáról beszélt, Székely Endre a több mint százéves mellszobor kálváriáját foglalta össze. A művelődési otthonban beszélt Kézdiszéki Nagy Balázs, aki Orbán Balázs nyomában járva feltérképezte a Székelyföld félezer falusi települését és vállalkozását, négy vaskos kötetben tette közzé munkáját. /(nk): Véget ért a Bocskai-napok rendezvénysorozata. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./

2010. február 22.

Bocskai Napok
A fejedelem öröksége
Azon senki se törje a fejét, hogy mi a közös az iskolásvetélkedő, a labdarúgótorna, az útikönyv-bemutató, a vallási kegytárgykiállítás, az őshonos búzafajta és a farsangfarka között, mert úgysem találja ki. Eláruljuk: mindezek a nyárádszeredai Bocskai Napok egy-egy mozzanatát jelzik. Ahogy Dászkel László polgármester lapunknak elmondta, azért szervezik meg minden évben az ünnepséget, a megemlékezést a nagy erdélyi fejedelemről megválasztása napján, mert mindabban, amit ma a fejedelemválasztó városkában tesznek, az ő öröksége, hagyatéka is.
A polgármester az ünnepséget megnyitó beszédében Bocskai István végrendeletét idézte, amelyben a fejedelem mind a magyarországiakat, mind az erdélyieket "az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre" intette. Ma is ennek a szellemi örökségnek az intelmére, szellemére gyűltek össze mindazok, aki határon innen és túl megemlékezni akartak a hajdani államférfiról – mondta többek között a polgármester, aki megköszönte azt a tűzzománc Bocskai-képet, Gergely Judit alkotását, amelyet tavaly nyáron nagynénje, Kovács Irma tanárnő adott át az önkormányzatnak. Ezért is hívták meg az ünnepség alkalmával az Erdélyből elszármazott Budapesten élő vegyészt, képzőművészt, hogy alkotásaiból állítson ki a kultúrotthonban. Ugyanott Váradi Péter Pál: Tél a havason című fotókiállítását is vendégül látták. Ehhez mi sem talált jobban, mint a Balás Árpád, dr. Jakab Sámuel, Fodor S. Sándor és Incze Árpád által megyénkről összeállított háromkötetes útikönyv- bemutató, amelyet szintén a művelődési házban tartottak meg.
Nem szerveznek Bocskai Napokat anélkül, hogy a diákokkal ne elevenítenék fel azt a kort, amelyben élt és munkálkodott a fejedelem. A pénteken megtartott történelmi vetélkedő tehetséges diákjait tüntette ki az önkormányzat.
A polgármester köszöntötte a fejedelemválasztó testvérváros, Szerencs küldöttségét, élén Bíró István önkormányzati képviselővel. Az ünnepséget a Bocskai Dalkar, a Bocskai Líceum, a Bekecs Táncegyüttes és Váradi Imre Bocskai és a székelyek címmel összeállított történelmi, verses, dalos, táncos műsora színesítette.
Az ünnepség alkalmával az érdeklődők tudományos, ismeretterjesztő előadásokat is meghallgattak. Imreh Jenő vallástanár Bocskai valláspolitikájáról, dr. Szabó T. Attila veszprémi etnobotanikus az alakor őshonos magyar búzafajtáról értekezett. Mindezt kiegészítette a Bocskai István fejedelemről és koráról készített pannó, amelyet a megyei múzeum, annak igazgatója, Soós Zoltán állított össze és helyezett el a kultúrotthon előcsarnokában.
A helyi református templomban a vasárnapi ünnepi istentiszteleten Kállay Miklós Csaba kolozsvári lelkipásztor hirdetett igét, énekelt a Bocskai Dalkar. Székely Endre református lelkipásztor a Magyarok Mózese címmel tartott történelmi megemlékezést a fejedelemről, arról a nehéz politikai helyzetről, amikor két nagyhatalom kereszttüzében kellett megőrizni az erdélyi fejedelemség függetlenségét, szabadságát.
Az istentiszteletet követően a város elöljárói, a különböző állami és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a szobrot, majd a református egyházközség gyülekezeti termében megnyitott kiállításon a nyárádszeredai egyházközség és süketdemeterfalvi fíliájának úrasztali kegytárgyait, valamint a marosvásárhelyi kistemplomi egyházközség tulajdonában levő XVIII. század elején nyomtatott híres Váradi Bibliát állították ki.
Az említetteken kívül volt még teremlabdarúgó torna és a szászrégeni Titan együttes is szórakoztatta a fiatalokat. Közkívánatra az ünnepség záró- rendezvényeként megismételték a farsangfarki mulatságot.
Vajda György. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. november 12.

Magyar–magyar vita Csaba királyfi szobra miatt
A református egyház kompromisszumos ajánlatának köszönhetően szombaton, délelőtt 10 órától mégis sor kerülhet Csaba királyfi nyárádszeredai szobrának felavatására. A Fidesztől ajándékba kapott műalkotást a Magyar Polgári Párt (MPP) a Bocskai téri parkba szerette volna elhelyezni, a többségben lévő RMDSZ-es tanácsosok azonban meghiúsították a polgáriak tervét.
A szövetség önkormányzati képviselői bizonyos bürokratikus lépések be nem tartására hivatkozva akadályozták meg a polgáriak terveinek véghezvitelét. Ekkor a református egyház lelkésze és presbitériuma felajánlotta, hogy ha már köztéren nem állhat Blaskó János alkotása, akkor kapjon helyet a templomkertben. Ennek ellenére szombaton délelőtt együtt ünnepel Dászkel László, a kisváros RMDSZ-es polgármestere és Kövér László, a magyar Országgyűlés fideszes elnöke.
A városba lóháton bevonuló marossárpataki Mátyás-huszárcsapat már szombaton reggel 8-tól kezdi toborozni a nyárádszeredaiakat a 10 órakor kezdődő szoboravatási ünnepre. A jelenlegi helyzet szerint a főtéri református templom kertjében nemcsak az MPP, illetve a Fidesz képviselteti magát, a település RMDSZ-es elöljárója, Dászkel László is beígérkezett a rendezvényre, ahol szólni készül az egybegyűltekhez. Kiderült, a szobornak helyet adó református egyház helyi lelkésze, Székely Endre felkérte az MPP és az RMDSZ helyi politikusait, ássák el a csatabárdot és viselkedjenek az ünnephez méltóan.
„Az elmúlt másfél év alatt mi összesen hétszer próbálkoztunk a határozattervezet napirendre tűzésével, majd elfogadtatásával – nyilatkozta a Krónikának Csíki Sándor, a Magyar Polgári Párt helyi tanácsosa. – Egyszer sem sikerült, az RMDSZ hallani sem akart arról, hogy a szobor a Bocskai téri szökőkút mellé kerüljön, oda, ahol méltó helye lenne. Előbb azt hozták fel, hogy a parkban nem adható ki építkezési engedély, majd azzal jöttek, hogy nem is tudni, milyen ez a szobor, mert még nem látták, végül Blaskó János tehetségét is kétségbe vonták. Egy olyan alkotóét, akinek félszáz köztéri szobra áll Magyarországon és a határokon túl és számos szakmai díjban részesült. A valós ok azonban egészen más: mi voltunk a kezdeményezők és nem ők, mi kaptuk a szobrot a Fidesztől, és nem az RMDSZ.”
Tóth Sándor alpolgármester egyszerűen abszurdnak tartja Csíki kijelentéseit. Mint mondta, a polgáriakat csak a politikai tőke kovácsolása hajtja. „Ha csak a szívemre hallgatnék, én is a főtér közepére állítanám a szobrot. Csakhogy a törvényeket is figyelembe kell venni” – vélekedett Tóth. Elmondta: az ortodox egyházzal folytatott terület-tulajdonjogi vita miatt pillanatnyilag a központi parkban nem adható ki építkezési engedély. A területvita kérdését, mint ismeretes, a nyárádszeredai önkormányzat területcserével próbálja rendezni.
A bekecsalji kisváros alpolgármestere, Tóth Sándor egy rádióinterjúban szélsőséges szervezetnek nevezte a polgári pártot, ezért az MPP-sek bocsánatkérésre szólították fel. „Nem válaszolok az MPP provokációjára és nem vagyok hajlandó bocsánatot kérni” – szögezte le lapunknak az RMDSZ tisztségviselője. Kérdésünkre, hogy valóban szélsőséges alakulatnak tartja-e a polgári pártot, Tóth ezúttal óvatosabban fogalmazott, mondván, hogy „ezt akkor állítottam”.
A polgáriak a református egyház presbitereinek fenyegetésével is megvádolták az RMDSZ-t. Csíki Sándor szerint szombaton a szoborállításnak mindössze egy része zárul le. „Addig nem nyugszunk, amíg Csaba királyfi nem kerül méltó helyére, a központi park közepébe” – szögezte le.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

2012. március 16.

Ünnepi főhajtás, szoboravatás Nyárádszeredában
A nyárádszeredaiak több helyen is tisztelegtek március 15-én. Legtöbben a város főterén, a Deák Farkas általános iskola előtti téren gyűltek össze, ahol ünnepélyesen felavatták a tanintézet 180 éve született névadója bronz mellszobrát, Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotását. A helybeliek mellett távolabbról érkezettek is jelen voltak az eseményen, több százan köszöntötték a nemzeti ünnepet. Havadi és marosvásárhelyi hagyományőrző huszárok tették még emlékezetesebbé a megemlékezést, politikusok, nyárádszeredai városgazdák, lelkipásztorok szóltak a nap jelentőségéről, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc üzenetéről, méltatták Deák Farkas életművét. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, környezetvédelmi miniszter mindenekelőtt a magyarság összefogásának szükségességét hangsúlyozta, csak széthúzás nélkül tudjuk a közösség folyamatos küzdelemben megszerzett jogait megvédeni, mondotta. Az úszítók, a 90-es magyarellenes támadások, a gyűlöletkeltés hangulatának újabb hullámát is elítélte. A nagy elődök szellemét idézve Kerekes Károly parlamenti képviselői is kiemelte: nem szabad engednünk a 48-ból, meg kell védenünk a magyarság egységét. Tóth Sándor alpolgármester kifejtette: az új szobor, amelynek létrejöttét sokan támogatták, annak is jele, hogy a nyárádszeredaiak nem hagyják elidegeníteni a település ősi jussát, a főtéri parkot. Deák Farkasról, aki a nyárádandrásfalvi temetőben nyugszik, Nagy Miklós Kund beszélt részletesebben. Kidomborította, hogy a marosvásárhelyi székely vértanúkkal egy időben hosszú börtönbüntetésre ítélt fiatalember képességei teljességével nemzete, szűkebb pátriája szolgálatába állott, nem csak szellemiekben, tettekben is példát nyújtott kortársainak és az utódoknak is. Ezt a távlatosan gondolkodó, példás egyéniséget adja vissza meggyőző erővel Bocskay Vince új köztéri alkotása. Az avatás lelki, hitbeli üzenetét Székely Endre református lelkész, Sajgó Balázs római katolikus plébános és Varga Sándor unitárius lelkész illő igével, imádsággal gazdagította. A helyi önkormányzat biztosította szobrot Dászkel László polgármester adta át az iskolát képviselő Kicsi Elemér igazgatónak. A László János nyugalmazott tanár vezette ünnepség a Credo fúvószenekar, az általános iskola dalosai, szavalói, valamint Nagy Eszter és Ferencz Örs műsorával vált teljessé. Az avatás koszorúzással zárult.
Délután a református templomban ökumenikus istentisztelettel folytatódott a főhajtás. A Bocskai István Dalkör közreműködésével ünnepi műsorra is sor került.
Népújság (Marosvásárhely)

2014. január 8.

Doni megemlékezések
A történelmünk egyik legtragikusabb eseményének számító Don-kanyari offenzíva 71. évfordulójára emlékezve a Marosvásárhelyi 23. Határvadász Hagyományőrző Csoport és az EMKE Maros megyei szervezete megemlékezéseket szervez, együttműködve a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatallal és a programban szereplő egyházközségekkel. Szombaton, január 11-én 10 órakor Marosvásárhelyen, a római katolikus temetőben, a doni áldozatok emlékművénél tartanak megemlékezést. Aznap 17 órakor Nyárádszereda unitárius templomában ökumenikus istentiszteletre kerül sor, január 12-én 11 órakor pedig a nyárádandrásfalvi református templomban emlékeznek a doni áldozatokra.
A megemlékezések mellett a Maros megyei katonai hagyományőrző csoportok emléktúrát szerveznek, melyen a résztvevők többek között második világháborús hagyományőrző egyenruhákban vonulnak majd, a 2. magyar hadsereg téli meneteléseit idézve fel. A részletes programtervezet: I. Megemlékezés a doni áldozatok marosvásárhelyi emlékművénél – január 11., szombat 10 óra – Gyerő Attila unitárius teológiai hallgató imája – ünnepi beszédet mond Benkő József történészdoktorandusz – Pál-Antal Sándor történész előadása – Ábrám Noémi műsorvezető éneke – koszorúzás – himnuszok eléneklése II. Megemlékezés Nyárádszeredában – január 11., szombat – gyülekezés a központban – 17: ökumenikus istentisztelet az unitárius templomban: Sándor Szilárd unitárius lelkész, dr. Köllő Gábor római katolikus plébános – dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke köszöntőbeszéde – Benkő József történészdoktorandusz előadása a Don-kanyari csatákról – Benkő Zsolt hagyományőrző őrvezető előadása az erdélyi katonai hagyományőrzésről – fellép a nyárádszeredai kórus Ferenczi Csaba vezetésével – a székely himnusz eléneklése – 18.30: Székely Endre református lelkész imája a református templomban – koszorúzás a nyárádszeredai világháborús emléktáblánál – a magyar himnusz eléneklése – 19: vacsora, emléklapok átadása – Tóth Sándor polgármester, házigazda köszöntőbeszéde – Miholcsa József hagyományőrző alezredes előadása a huszáréletről – ismerkedés, közös hagyományőrző eszmefuttatások, zene-ének, katonadalok – 24: takarodó január 12., vasárnap – 7: ébresztő – 8: reggeli – 9: felvonulás a hagyományőrző csoportokkal – 9.30: koszorúzás a nyárádszentannai háborús emlékműnél – 11: istentisztelet a nyárádandrásfalvi református templomban – 13: hazaindulás előtt falatozás és nótázás III. Megemlékezés az andrásfalvi református templomban – január 12., vasárnap 11 óra – istentisztelet – Gecző András református lelkész köszöntője – dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke köszöntőbeszéde – Benkő József előadása a Don-kanyari csatákról – Benkő Zsolt hagyományőrző őrvezető előadása az erdélyi katonai hagyományőrzésről
Népújság (Marosvásárhely),

2014. január 12.

„Lelkünkben van az emlékezés”
A marosvásárhelyi megemlékezés után a Nyárádmente felé vette útját a Don-kanyari áldozatokra emlékezők egy része, többségük gyalog tette meg a távot Székelybőig, ahol Nyárádszereda vezetői várták őket. A világháborús hősök emlékművének megkoszorúzása után Székelytompára indultak.
Január 12. gyásznap – kezdte ünnepi beszédét Gáspár István tompai református lelkész, aki a szép számú helyi és gyalogló emlékező előtt azt hangsúlyozta: 71 évvel a katasztrófa után is feltehető a kérdés: mi lett volna, ha a történelmi események másként alakultak volna, ha Magyarország nem a németek, olaszok és japánok mellé sodródott volna a második világháborúban, ha a kétszázezres magyar honvédségnek nem a keleti frontra kellett volna menni, hanem a Kárpátok határait őrizte volna. Valószínűleg másként alakultak volna a határok is. De ma azokra gondolunk, akik hősök és áldozatok lettek, és akik esetleg még hazatértek. És egymás kezét fogva az ige és szeretet fegyverével kell megharcoljuk a mi Don- és Kárpát-kanyarjainkat – mondta a lelkész, mielőtt az emlékezők koszorút helyeztek volna el a háborús hősöknek a templom falán álló emléktáblájánál.
Hősök, áldozatok és emlékezők
A marosvásárhelyi 23. határvadász zászlóalj hagyományőrző csoportjának gyalogosaihoz Nyárádszeredában csatlakozott a magyar királyi 9. marosvásárhelyi hagyományőrző huszáerzred, a gyergyói 11. székely huszárezred, a 15. Mátyás huszárezred gernyeszegi, sárpataki és havadi csapatai, valamint az erdőszentgyörgyi 6. Württemberg-huszárok. Az unitárius templomban Sándor Szilárd lelkész köszöntötte az ünneplőket, míg Köllő Gábor nyárádremetei plébános kiemelte: a hős azért hős, mert vállalja önmagát, és felkiáltó jel minden olyan ember, aki nemzetiségét nemcsak nyelvével, hanem hőstettével mutatja ki, mi pedig ma minden háborút csak a gyermekáldással tudunk megnyerni.
Benkő József hadtörténész, a határvadász csapat vezetője részletesen felidézte a Don-kanyari csata előzményeit, körülményeit és következményeit, míg Miholcsa József huszár alezredes a hagyományok és hitünk megőrzéséről szólt.
Vannak a magyar történelemben Golgoták, ezek közé tartozik a Don-kanyar is, ahol mintegy kétszázezer magyar katona fele elesett, eltűnt vagy fogságba került – mondta Ábrám Zoltán, az EMKE elnöke, aki a 2003 óta tartó évenkénti megemlékezésekről is szólt, kiemelve: ezek nemcsak a múltba, hanem a jövőbe is mutatnak, felhívva a figyelmet a hazaszeretetre és a szeretetre, amelyre nagy szükség van ebben az elértéktelenedő világban.
Még mindig fél az állam?
Az államhatalom még mindig félni látszik az ártatlan hagyományőrző megemlékezésektől. Az ünnepség előtti napokban Csíkfalván, Nyárádgálfalván is érdeklődtek a rendőrök az esemény felől, míg Nyárádszeredában azt is szerették volna tudni, hogy hány megemlékező érkezik, és hol lesznek elszállásolva. Állítólag a megyeközponti feletteseik kérték az információkat. Ennek ellenére a nyárádszeredai megemlékezés helyszínén szombaton csak egy szolgálatos rendőr volt jelen, bár az emlékezők némelyike azt állítja, hogy Marosvásárhelyen végig figyelték ismeretlenek az ünneplést.
Az ünneplés a református templomnál folytatódott, ahol Székely Endre lelkész arról beszélt, hogy a múlt és az emlékezés a lelkünkben van, mert enélkül gyökértelenné válik egy nemzet. A háborús hősök emléktáblájánál koszorúkat helyeztek el a határvadászok, a huszárok és az EMKE, majd Ábrám Zoltán emléklapokat nyújtott át a lelkészeknek, szervezőknek, elöljáróknak, de nem feledkezett meg két idős helyiről sem, akik a második világháborúban megjárták a poklok poklát: Rigmányi József 43. határvadász és Iszlai Albert egykori katonák is oklevelet kaptak. Este az emlékezők huszár- és katonadalokat énekeltek, míg Balogh József huszárkapitány bemutatta azt a kardot, amellyel állítólag Bem apó aprította Erdélyben az ellenséget.
Fontos és hasznos volt Nyárádszeredának
A megemlékezés vasárnap is folytatódott, a hagyományőrző katonai és huszárcsapatok a város szentannai részén gyalogoltak végig, ahol a világháborús hősök emlékművénél koszorúztak, majd az andrásfalvi városrészbe mentek át, ahol a református templomban Gecző András lelkész tartott ünnepi istentiszteletet, míg a vendégek itt is emlékeztek a doni eseményekre, majd koszorút helyeztek el a templom portikusában álló háborús emléktáblánál.
Tóth Sándor polgármester, házigazda elmondta: a tavalyi emlékezés után eldöntötte, hogy idén Nyárádszereda szívesen ad helyet a rendezvénynek, és ezt fontosnak is tartja, mert sokan szerezhettek így tudomást és hasznos információkat a felidézett világháborús pillanatokról.
Gligor Róbert László |
Székelyhon.ro,

2014. február 20.

Címerekkel írt történelem
A nyárádszeredai református egyházközség szervezésében február 23-án, vasárnap délelőtt 11 órától ünnepi istentiszteletre kerül sor a helyi református templomban, melynek keretében felavatják a gyülekezet jelképeit. Igét hirdet Székely Endre lelkipásztor, közreműködik Dinnyés József daltulajdonos, a címeres zászlót Szövérfi Ferenc adományozza, zászlóanya Kacsó Adél vallástanár. 12.30-kor megkoszorúzzák Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát, közreműködik a Bocskai István dalkar. 13 órakor a gyülekezeti teremben megnyílik Pécsi L. Dániel jelképművész tárlata. A kiállítást Okos Márton kalotaszegi közíró nyitja meg, Bocskai István személyiségének történelmi jelentőségét Sárkány Viola, a Bocskai Társaság elnöke méltatja, közreműködnek Antal Imre és Ágnes énekmondók.
Népújság (Marosvásárhely),

2014. február 24.

XXI. Bocskai Napok Nyárádszeredában
"A fejedelem példája világító, útmutató fáklya a mai nemzedékeknek"
Történelmünk jeles napjára, 1605. február 21-ére emlékeztek Nyárádszeredában, a hajdani Marosszeredán, ahol Bocskai István váradi főkapitányt, Bihar megye főispánját Erdély fejedelmévé választották. A XXI. Bocskai Napok emlékünnepen a politikus felszólalók Bocskai politikai végrendelete mához szóló szellemében hangsúlyozták a magyar összefogás szükségességét, egy erős Erdély, erős Magyarország, erős magyarság érdekében. Az egyetlen közös, járható út vezet a jövőbe: az önrendelkezés, hosszú távú fenntarthatósággal – a Bocskai-út.
A bekecsalji középiskolások A fejedelem és kora című történelmi vetélkedőjével kezdődött pénteken Nyárádszeredában az emlékünnepség, majd a Deák Farkas Általános Iskola amfiteátrumában folytatódtak a rendezvények. Kerekes Judit szavalata után Tóth Sándor polgármester köszöntötte a résztvevőket, a felszólaló meghívottakat, a Karosi Turul Hagyományőrző Íjászegyesület és a testvértelepülések képviselőit.
Üzenet a mához
Nyárádszereda polgármestere ünnepi beszédében hangsúlyozta: Bocskai István fejedelem jelentős politikus volt, és a nyárádszeredaiak, nyárádmentiek büszkék rá. Bocskai politikai végrendeletét idézte: "…Magyarországnak és Erdélynek fejedelme, székelyeknek ispánja mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel (meghagyom) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak…". Négyszáz év után a történelem valamilyen formában ismétli magát, a Bocskai-szobor azon a téren, ahol áll, folyamatosan veszélyben van – figyelmeztetett a városvezető, majd a politikára áttérve, hozzátette: választási évben vagyunk, fontos az erdélyi magyarság képviselete Európában, amit egy szervezet tud ellátni.
Bocskai politikai végrendeletének mához szóló szellemében
szólalt fel Markó Béla szenátor, azt boncolgatva, van-e, és miféle üzenete van Bocskai Istvánnak számunkra, azon túl, hogy illő és méltó őt ünnepelni? Értjük-e és jól értjük-e saját történelmünket? – tette fel a kérdéseket. Az RMDSZ volt elnöke szerint nem kell 400 évre visszamenni az időben, elég, ha az utóbbi 100 év nyomorúságaira gondolunk, veszteségek mérföldkövei jelzik az utolsó évszázadot. Hangsúlyozta, Bocskai István rövid, két évig sem tartó fejedelemsége egyensúlyt hozott, jelentős biztonságot adott e térségnek. A fejedelem halálos órájában fontosnak tartotta a végrendelkezést nem saját javairól, hanem arról, hogy milyen jövőt kellene vállalnia Erdélynek, Magyarországnak e két ország közös sorsáról. "Volt koncepciója Erdély jövőképéről, fontosnak tartotta, hogy e tudást, koncepciót hátrahagyja utódainak. Nemzetét szólította meg. A konföderáció gondolata nem idegen tőle, amint az végrendeletéből kiderül, hiszen Erdély olyan sajátos ország, amelynek sajátos megoldásokat, kapcsolatokat kell találni" – mondta Markó Béla Szerinte a kérdés az, hogy "van-e nekünk ehhez hasonló koncepciónk arról, hogy milyen jövőt képzelünk a régiónak, Erdélynek, van-e olyan politikai koncepciónk, amely minden döntésünket ilyen irányban meghatározza?" Az egyéni elképzeléseken túlmenően a jövőben minél többet kell beszélnünk a közös koncepcióról – hangsúlyozta. Figyelmeztetett, hogy a 25 éven át épített, stabilnak hitt romániai demokrácia lebonthatónak látszik, mindmáig él a visszarendeződés lehetősége. "A parlament egyre inkább kirakatintézménynek tűnik, és oda juthat, hogy a legkevesebb szerepe a törvényhozásban éppen a törvényhozónak lesz. Az alternatíva: visszarendeződés egy autoritárius rendszer irányába, miközben a decentralizációt akartuk 1990 után. A decentralizáció- önkormányzatiság- multikulturális ország áll szemben a centralizált, autoritárius nemzetállammal. Nem értünk egyet a centralizált elképzelésekkel, az egynyelvű nemzetállam fogalmával. Sajnos, egyfajta visszarendeződésnek megvan az esélye" – jelentette ki Markó. Hangsúlyozta, az RMDSZ sok mindent elért az anyanyelv nyilvános használati jogának megvalósítása, az anyanyelvű oktatási hálózat kiépítése, a restitúció terén, de folytatnia kell programjának megvalósítását. "Integrálódnunk kell Európába, az igazi integráció az európai rendszerekbe még előttünk van" – jelentette ki, "felszíni integrációnak, átfestésnek" nevezve Romániának az unióhoz való csatlakozását, miközben "a mélyben ott vannak a problémák". Kijelentette, egyetlen célnak – a szülőföldön magyarként való megmaradásunknak, döntési jogokkal felruházva – kell alárendelni eszközeinket, megoldásainkat. Az idei két fontos választás – az európai parlamenti és az őszi romániai államelnök-választási – fogja befolyásolni a mi politikai sorsunkat – tette hozzá Markó Béla. "Integrálódni kell és az itthoni prioritásokat meghatározni: az autonómia (kulturális és területi), minőségi élet, Erdélynek arcot kell adni mint kulturális, közigazgatási entitásnak – ezért fontos Bocskai üzenete" – közölte.
Erős Erdély, erős Magyarország, erős magyarság
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felszólalásában azt mondta: Nyárádszeredában ki kell mondani a sok száz éve érvényes gondolatokat, azt, hogy büszkék vagyunk Bocskai Istvánra, akinek sok üzenete ma is aktuális. "Bocskai dilemmái a ma dilemmái is: kelet vagy nyugat? Legfontosabb üzenete: össze kell fognia a magyarságnak, az erdélyi és Magyarországon élő magyaroknak, együtt kell fellépniük, pártfogókra van szükség, szövetségesekre". Beszélt Bocskai koráról, a történelmi eseményekről. "Huszonöt éve úgy döntöttünk mi, erdélyi magyarok, hogy jogállam keretein belül fogunk a jogainkért harcolni. Erős Erdély, erős Magyarország, erős magyarság – ez a célunk, ez a Bocskai-út, amely a jövőbe vezet" – jelentette ki.
Négyszáz év után is időszerű fejedelmi hagyaték
Tánczos Barna szenátor szerint nem egyszerű 400 év után Bocskai hagyatékáról beszélni, és nincs, aki ne találna aktuális üzenetet benne. "A legbonyolultabb a székelyek és Bocskai viszonya volt 400 évvel ezelőtt, az önrendelkezés, a kiváltságok megtartása okán. A székelyek eltökéltsége, szándékai ma, 400 év után is ugyanazok. Bocskai két békekötése is fontos üzenet: partnerek és béke nélkül hosszú távon fejlődni nem lehet. Az egyetlen járható út az önrendelkezés, hosszú távú fenntarthatósággal. Az anyaország és Erdély, Székelyföld kapcsolata: szereteten, egymás támogatásán alapszik, ez a hosszú távú, közös út" – mondta.
Az ünnepi felszólalásokat követően az emlékünnepség a főtéren, a Bocskai- szobornál folytatódott, ahol beszédet mondott Székely Endre református lelkipásztor, emlékeztetve, hogy a jelen csak úgy hoz áldást, ha nem feledjük a múltat. Sándor Szilárd helyi unitárius lelkész ünnepi gondolatai után László János, a Bocskai Alapítvány elnöke szavalt.
Dr. Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke felszólalásában hangsúlyozta, egy nép, egy nemzet számára, akárcsak az egyén számára, nem az a nagy kihívás, hogy győzelem esetén talpon maradjon, hanem az, ha képes a kilátástalanságból, az elnyomásból, a bukásból és vereségből talpra állni. "Történelmünk során gyakran ezzel az utolsó kihívással kellett szembenéznünk. Azok az államférfiak, történelmi személyiségek, akik képesek voltak erre, méltán maradtak meg a nemzet emlékezetében. Bocskai István kultusza nem véletlenül él a mai napig a kollektív emlékezetben és évszázadokkal alkotó élete után is világító, útmutató fényként, mintegy fáklyaként áll példája a mai nemzedékek előtt. Bocskai a kusza és kegyetlen, elveket és értékeket könnyen feladó hatalmi harcok világában képes volt a magyar szabadságtörekvéseknek értelmezhető hangot adni. Reálpolitikus volt a szó legnemesebb értelmében, korának zseniális diplomatája, hazáját és nemzetét féltőn szerető vezető, kiváló hadvezér, toleranciáról tanúbizonyságot tevő ember. A másságban sohasem az ellenséget látta, hanem a gazdagságot, a kiaknázható szellemi bőséget, a változatosság adta kiegyensúlyozottság lehetőségét" – mondta az RMDSZ elnöke, Bocskai Istvánt a tévedéseit felismerő és korrigálni képes államférfinak nevezve, aki a napi politikai taktikázást képes volt ötvözni az általa élesen felismert nemzeti érdekkel. "Bocskai István bevéste magát abba a kollektív emlékezetbe, ahol mindig csak a legnagyobbaknak van hely. És példát is mutatott abban, hogy hogyan lehet reálpolitikusként, elvszerűen és a legfontosabb értékekhez hűségesnek maradva eredményesnek lenni. Számomra példája azt mutatja, hogy a napi megpróbáltatások és a távlati célok között nincs ellentmondás, azok mindig összeegyeztethethetők, csak tudni kell, hogy mi a cél, milyenek a lehetőségek, hogy melyek az eszközök és hogy kik lehetnek a szövetségesek. Egy pillanat erejéig sem szabad szem elől téveszteni, hogy a politika szolgálat: a nemzet, a közösség szolgálata".
Okos döntésekkel kormányozni a magyarság hajóját
Hídvéghi Balázs, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke idézett a fejedelem végrendeletéből, hangsúlyozva: Bocskai István példaértékű és maradandó örökséget hagyott maga után, politikai éleslátásról tett bizonyságot, Magyarország és Erdély testvéri együttműködését sürgette, és e szellemben üzent a mai kornak is. Magyarországon az elmúlt években hozott sarkalatos döntések, mint az új alaptörvény elfogadása vagy az állampolgársági törvény módosítása, mind a magyar nemzeti összetartozást kívánják erősíteni. Idén három fontos választás is következik az erdélyi magyarok számára: az áprilisi magyarországi választások, a májusi európai parlamenti választások és az őszi romániai elnökválasztás, és "ahogy Bocskai idejében, úgy ma sem könnyű, de nem lehetetlen a megfelelő helyzetfelismerés birtokában helyesen cselekedni". "Azt a szándékot ma sem adhatjuk fel, hogy a magyarság hajóját okos döntésekkel, az adott kornak és helyzetnek megfelelő eszközökkel egy irányba kormányozzuk" – tette hozzá Hídvéghi Balázs.
Tamás Sándor, Háromszék RMDSZ-elnöke szerint Bocskai István rövid fejedelemsége elég volt ahhoz, hogy jó irányba fordítsa és döntően meghatározza a következő évtizedek, talán évszázadok eseményeinek alakulását. Hangsúlyozta, a Székelyföld kell legyen az a hely a földön, ahol senki sem lehet fontosabb a székelyeknél, semmi a székelység ügyénél. "A Székelyföldnek sikeres, pozitív jövőképre van szüksége, azt szeretnénk, hogy siker legyen, ha az ember saját otthont teremt itthon, hogy siker legyen a napról napra gyarapodó család, ha a bajba jutottakon azonnal tudunk segíteni, az egymásról való gondoskodás, az egymás iránti tisztelet, és igenis siker az, ha nem egymás ellen harcolunk, hanem összefogunk mind, ahányan vagyunk. Csak ez lehet a sikeres Székelyföld alapja, csak együtt van és lesz erőnk előre vinni a Székelyföld ügyét" – tette hozzá.
A koszorúzást követően a rendezvények a művelődési házban folytatódtak. A székely szabadság napja, 2013. március 10. című fotókiállítást megnyitotta Gáspár Sándor rádiószerkesztő, köszöntőbeszédeket mondtak Brassai Zsombor, Maros megyei RMDSZ-elnök, dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul, a testvérvárosok polgármesterei és fellépett a Bekecs táncegyüttes. Szombaton reggel honismereti körutat szerveztek, este a Bocskai István dalkar hagyományos farsangi kosaras báljára került sor, tegnap a református templomban ünnepi istentisztelet, zászlóavatás volt, a katolikus templomban pedig szentmise, majd este a református egyház Bocskai-termében Nyirő József Halhatatlan élet című egyszemélyes vígjátékát mutatta be Kulcsár-Székely Attila.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),

2016. február 22.

A bécsi békekötésre emlékeztek
A Bocskai Napok keretében a vallásszabadságról is megemlékeztek Nyárádszeredában. Négyszáztíz éve a bécsi békével ért véget a nemzet egyetlen győztes szabadságharca.
Isten emlékezni tanítja az ő népét, mert emlék nélkül gyökértelen lesz egy nemzet. Ha úgy emlékezik egy nép, hogy Istenről sem feledkezik meg, akkor lesz ereje a jövendőre, és lesz megtartatása is – hangoztatta Székely Endre lelkész a református templomban tartott istentiszteleten. A Bocskai Dalkör műsora után a templom előtti téren álló szobornál helyezték el az emlékezés koszorúit Nyárádszereda anyaországi testvértelepüléseinek, a szeredai egyházak, iskolák, civil és politikai szervezetek képviselői, önkormányzati és megyei elöljárók, valamint a Történelmi Vitézi Rend képviselői.
Bocskai István nyárádszeredai szobra időrendben a harmadik a tiszteletére állítottak sorában: ezelőtt száztíz esztendővel, 1906-ban, a bécsi béke évfordulóján készítette a székely nép. Az elsőt az Országházban állították fel, a másodikat a Hősök terén, Budapesten. A nyárádmenti településen eredetileg csupán egy szerény emlékoszlopot állítottak volna a fejedelmi béke tiszteletére, de annyi pénz gyűlt, hogy a fiatal marosvásárhelyi szobrász, Horváth Géza bronzszobrot készített. Ahogyan Bocskait háromszor kiáltották ki uralkodónak, úgy nyárádszeredai szobrát is háromszor állították fel a város főterén, hisz a két világháborút követő impériumváltáskor a román hatalom egyik első intézkedése a székely jelkép eltüntetése volt. Egyébként a „szablyás fejedelemnek” Genfben, a reformáció emlékfalánál is szobra áll, ezt azzal érdemelte ki, hogy kivívta a vallásszabadságot biztosító bécsi békét.
Gligor Róbert László. Székelyhon.ro



lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék